Jelenleg jód tablettával próbálják védeni az embereket a szervezetükbe bekerülő radioaktív szennyeződéssel szemben. A jód bizonyos mértékben korlátozhatja ez által a sugárzás okozta károsodást, de nem kínál teljes védelmet a nukleáris katasztrófák során felszabadult sugárzó anyagok ellen. Idáig a szakemberek még nem találták meg az igazán hatékony megoldást a sugárzás okozta egészség károsodás kezelésére és megelőzésére. 
 
Az őssejtek alkalmazásának köszönhetően ez a gond hamarosan csökkenthető lesz. A szakemberek számos új terápiás megoldáson dolgoznak. Ilyen például a saját őssejtek visszaültetése, amely révén az immunrendszer működéséért felelős fehérvérsejtek telepíthetőek vissza az illető szervezetébe. A nukleáris katasztrófák során az embereket érő nagy dózisú sugárzás ugyanis elpusztítja a vérsejteket és súlyosan károsítja az immunrendszert, és ez által a sugárkárosodottak védtelenné válnak a fertőzésekkel szemben, aminek következtében meg is halhatnak.
 
A legrégebbi hazai őssejt-megőrző, a Sejtbank anyacége, a Cryo-Save segítséget kíván nyújtani Japán számára az őssejtek megőrzésével azok számára, akik a Fukusima atomerőműben dolgoznak és jelentős sugárzásnak voltak/vannak kitéve.

"Tudomásunkra jutott, hogy Japán nincs megfelelő mértékben felkészülve az őssejtek szükséges mennyiségben történő tárolására. A Cryo-Save, a legnagyobb nemzetközi őssejtbank, meglévő kapacitásának és szakértelmének köszönhetően képes gyors és hatékony segítségnyújtásra." - nyilatkozta Marc Waeterschoot, a Cryo-Save szaktevékenységéért felelős igazgatója.
 
Az őssejt-kutatásban szaktekintélynek számító Dr. Schroyens, az Antwerpeni Egyetem hematológus professzora, ugyancsak hangsúlyozta az őssejtek megőrzésének fontosságát a radioaktív-sugárzási veszélynek kitett személyeknél.

"A nagy dózisú sugárzás rombolja a csontvelőt, amely a vérsejtek képzéséért felelős. Ez szinte teljesen működésképtelenné teszi az áldozatok immunrendszerét. Az ilyen személyek egészséges őssejtjeinek megőrzése és szükség esetén visszaültetésük a beteg emberbe, életet menthet." - magyarázta a szakember. 
 
Arnoud van Tulder, a Cryo-Save vezérigazgatója végül azt hangsúlyozta: ez a sajnálatos katasztrófa újra felveti, hogy szükséges lenne az ilyen jellegű megelőző és esetlegesen életmentő módszer alkalmazása minden atomerőműben dolgozó személy számára.
 

A spanyolországi Cadizban élő agydaganatos kislány, a saját köldökzsinórjából vett őssejtekkel végzett kezelés után felépült betegségéből.
Luis Madero, a madridi Nino Jesus Kórház Onkológiai Osztályának vezetője az őssejt-transzplantációt a kislány kétéves korában végezte el. Ma a kislány négyéves, és korának megfelelő életet él.
A kislány egészségesen született, de második életéve végén medulloblastomát diagnosztizáltak nála, ami egy igen ritka agytumor. A sebészeti beavatkozás nyomán a daganat nagy részét eltávolították, és néhány ciklus kemoterápiát követően a saját köldökzsinórvéréből nyert őssejteket ültettek vissza a beteg kislány szervezetébe.
A medulloblastoma gyógyítási folyamata a sebészeti beavatkozással kezdődött, melynek során az agydaganat nagy részét eltávolították. A műtét után Alba kemoterápiás kezelést kapott a daganat maradványának csökkentésére, majd intenzív kemoterápiát folytattak nála a rákos sejtek teljes kiküszöbölése érdekében. A kemoterápia azonban nem csak a rákos sejteket pusztítja el, hanem a beteg vérképző- és immunrendszerét is, és pontosan ezért szükséges az őssejt- transzplantációval újjáépíteni az immunrendszert.
A transzplantációt a kislány köldökzsinórjából vett őssejtekkel végezték el. Az őssejteket a Sejtbank anyacége, a Cryo-Save laboratóriumából bocsátották a madridi kórház kezelőorvosainak rendelkezésére. A beültetés után az őssejtek a csontvelőbe vándorolnak, ahol fehérvérsejteket, vörösvértesteket és vérlemezkéket kezdenek el termelni, és ezzel beindul a vérképző rendszer regenerálódása. 60 nappal a transzplantációt követően újabb őssejteket ültettek be, ezúttal a kislány perifériás véréből, azzal a céllal, hogy felgyorsítsák a vérlemezkék rendszerének működését. Tizennégy hónappal a transzplantáció után a kislány vérképző rendszere teljesen újjáépült.

"Ez volt a legjobb befektetésünk”

Alba édesanyja, Teresa Molina, azt mondja, kétszer élte át gyermeke megszületését, és a második alkalommal, a  transzplantáció után még jobban érezte magát, mint az első alkalommal.
„Véletlenül jutott a tudomásunkra, hogy a köldökzsinórból vett őssejteket tárolni lehet. Ez volt a legjobb befektetésünk” - mondták a szülők.
 

Arnoud van Tulder, a Cryo-Save vezérigazgatója így kommentálja az eseményeket:
„a Cryo-Save büszke arra, hogy a születéskor legyűjtött őssejtek szakszerű megőrzésével hozzájárulhatott Alba gyógyulásához.
Világszerte ugrásszerűen növekszik az őssejtek alkalmazásának gyakorisága, és a köldökzsinórvérből vett őssejtekkel elért eredmények számos betegség esetében igen biztatóak. Ez a sikeres kezelés is igazolja elkötelezettségünket az őssejtek megőrzésének jelentőségét és azon túl, azok feldolgozási és tárolási eljárásaink minőségét illetően.”
 

A Sejtbank anyacége, a Cryo-Save, egy újabb őssejt-minta visszaültetését jelentette be, az általa őrzött köldökzsinórvér-őssejtmintákból. Az agykárosodással született, 6 éves portugál kisfiút, saját köldökzsinórvér-őssejtjeivel, az amerikai Duke Egyetem orvosai kezelik. Az egyetem szakemberei, olyan – általában születés során kialakuló – agykárosodásban szenvedő gyermekeket kezelnek, akiknek köldökzsinórvér-őssejtjei megőrzésre kerültek. Az őssejtek biztonságos és relatív egyszerű módszerrel kerülnek visszaültetésre a gyermek szervezetébe.

Az agyi károsodás ilyen jellegű kezelésének eredményeitől sokat vár az orvostudomány, mert az itt szerzett tapasztalatok, olyan gyakori betegségek őssejtekkel történő gyógyítását is előrevetítik, mint a szklerózis multiplex vagy agyi érkatasztrófák.

A Cryo-Save vezérigazgatója, Arnoud van Tulder elmondta:

„Cégünk büszke arra, hogy hozzájárulhat ilyen típusú kezelések sikerességéhez, a legmagasabb minőségi színvonalon előállított őssejt-mintákkal.
A köldökzsinórvér-minták saját célú felhasználásának lehetősége növekszik. A cégünk által őrzött mintáknak, szakintézmények általi befogadása a therápiás célú felhasználásra, egyértelműen igazolja őssejtbanki tevékenységünk magas minőségi színvonalát.”

2010 június 23-án, 14 órakor, közjegyző jelenlétében kisorsoltuk a 2010. április 16. és június 15. közötti időszakra meghírdetett nyereményjátékunk győztesét. A nyereményjátékunk győztese, az anyacégünk közreműködésével felajánlott BMW 116i típusú személygépkocsi boldog tulajdonosa lett, gyermekük épp az autó átadása napján született.

 
Ezúton szeretnénk minden Kedves Ügyfelünknek megköszönni, hogy az őssejtmegőrzés ezen korszerű módjának igénybevételével cégünket megtisztelték és a nyeremény játékban résztvettek.
 
Gratulálunk nyertesünknek!
Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk!
 
Sejtbank Kft.

Teljes gyógyulás érhető el az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében mesenchymalis őssejtek beültetésével, amelyek nemcsak a csontvelőben, de valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, hangzott el a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat című rendezvénysorozatának szeptember 23-i előadásán.

Az őssejtkutatás egyik legdinamikusabban fejlődő területéről, a mesenchymalis őssejtek terápiás alkalmazásáról számolt be Uher Ferenc, az Országos Vérellátó Szolgálat Őssejtbiológia csoportjának vezetője.

A mesenchymalis őssejtek a szöveti őssejtek közé tartozó, multipotens sejtek, amelyek osteocyta, chondrocyta, illetve adipocyta irányba képesek differenciálódni. (A korábbi reményekkel ellentétben ma már úgy gondolják, hogy ezek a sejtek nem képesek nem ortodox plaszticitásra, vagyis nem differenciáltatható belőlük bármilyen sejt, pl. idegsejt.)

A terápiás célra felhasználható őssejtek legismertebb forrása a csontvelő. Mesenchymalis őssejtek azonban nemcsak itt, hanem valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, könnyen izolálhatók pl. a zsírszövetből, ami különösen előnyös lehet terápiás szempontból, hiszen a zsírleszívással nyert minták gyakran fiatal és egészséges donoroktól származnak. Az említett szövettípusokból izolált sejtekből heterogén kultúrák növeszthetők (a széles körben elterjed mesenchymalis őssejt elnevezés helyett emiatt helyesebb a mesenchymalis stromasejt elnevezés). Többek között e heterogenitásnak tulajdonítható, hogy a mesenchymalis őssejtek molekulárisan igen nehezen karakterizálhatók, génexpressziós mintázatuk alig különbözik a fibroblast, illetve a myofibroblast sejtekétől.

Terápiás alkalmazásuknak alapvetően három módja van: a transzplantáció, a szervezet saját őssejtjeinek mobilizálása, illetve különböző szövetek, szervek in vitro létrehozása (tissue engineering). Jelenleg a legutóbbi a biotechnológiai cégek által legintenzívebben kutatott terület; nagy nyilvánosságot kaptak azok a kísérletek, amelyekben orrot vagy fület sikerült megfelelő vázszerkezetek felszínén növeszteni. Bár rendkívül nagy igény lenne rá, egyelőre megoldatlan a hyalinporchoz hasonló teherbíró porcszövet és a komplex szerkezetű, vaszkularizált a csontszövet illetve létrehozása.

Az őssejtek transzplantációs alkalmazásáról számos kutató meglepetésére állatkísérletekből az derült ki, hogy a beültetett őssejtek kedvező élettani hatásai nem azok szöveti integrációjának köszönhetők, hanem az általuk termelt trofikus, antiapoptotikus, endogén regenerációt segítő és immunmoduláló faktoroknak. A kutató kiemelte, hogy a transzplantált mesenchymalis őssejtek nem váltanak ki immunválaszt, sőt, lokálisan immunszuppresszív hatást fejtenek ki, feltehetőleg a dendritikus sejtek érésének és antigénbemutató funkciójának gátlása, illetve a regulátor T-sejtek klonális expanziójának serkentése révén.

Ezt a hatást használta ki Uher Ferenc kutatócsoportja az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében, amelynek lényege, hogy streptozotocin-kezelés hatására először a pancreas béta-sejtjeinek szelektív pusztulása, majd a kiterjedt sejtpusztulás következtében autoimmun folyamatok idézhetők elő. A kutatók a streptozotocin-indukált diabetesben szenvedő egereknek egerekbe mesenchymalis őssejteket, illetve csontvelősejteket juttattak be. A kezelés hatására az állatoknál teljesen helyreállt a pancreas inzulintermelő funkciója. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kísérlet számos különböző szövetből nyert mesenchymalis őssejt transzplantációjával, és a csontvelőátültetéskor szokásosnál jóval enyhébb besugárzást követően is sikeres volt.

Az ígéretes eredmények mellett természetesen rendkívül fontos mérlegelni a terápia lehetséges kockázatait. Ezek közül a legfontosabb a tumorindukáló hatás, amely ebben az esetben elsősorban nem új daganatok keletkezését, hanem metastasis-képzést, illetve lappangó tumorok aktivizálódását jelenti. Érdemes megemlíteni továbbá a fibrosis kockázatát – mint az előadó rámutatott, a normális sebgyógyulás és a kóros hegképződés között igen kényes egyensúly áll fenn.

Az előadás végén a mesenchymalis őssejtek egy igen érdekes tulajdonságáról hallhattunk: génexpressziós mintázatuk alapján egyértelműen igazolták, hogy e sejtek pozicionális memóriával rendelkeznek, vagyis viselkedésük eltérő lehet attól függően, hogy a szervezet melyik részéről származnak. Mandibulából nyert mesenchymalis őssejteket a tibiába átültetve pl. előidézhető a csontszövet regenerációja, ám a tibiából nyert sejtek a törött mandibulában csak sebgyógyulást indukálnak.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) című szaklap eheti számában ismertetett kutatás során 23 fiatal, 13 és 31 év közötti páciensnek ültettek be saját csontvelőjükből származó őssejteket.

Az 1-es típusú, korábban fiatalkorinak nevezett diabétesznél az immunrendszer a cukorbetegek saját szervezete ellen fordul, megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Ezek a páciensek általában napi inzulinterápiára szorulnak, hogy vércukorszintjüket megfelelő értéken tartsák.
    
A Richard Burt által vezetett kutatócsoport 2007-ben már beszámolt az autológ hematopoetikus őssejt-transzplantációnak nevezett eljárás kezdeti eredményeiről, mostani tanulmányukban pedig hosszabb távú hatásairól írtak.
Megállapították, hogy húsz páciens inzulinmentes lett: 12 folyamatosan, 8 pedig átmenetileg. Az utóbbi csoportba tartozó betegeknek újra inzulint kellett használniuk, ám az átültetés előtti mennyiséghez képest kevesebbet.
A kutatók a kezelés hatékonyságának felderítésére az úgynevezett C-peptidek mennyiségét mérték, amely megmutatja, hogy mennyire hatékony a szervezet inzulintermelő képessége. "A transzplantáció után 24 hónapig nőtt az érték, és legalább 36 hónapig fennmaradt" - közölték a tanulmányban.
    
Jelenleg ez a terápia az 1-es típusú cukorbetegség egyetlen hatékony kezelési módja.

Forrás: medizona.hu

megváltozását, látási és járási zavarokat, bénulásokat és krónikus fáradtságot okoz.
A chicagói Northwestern Egyetem kutatói új közleményükben arról számoltak be, hogy a betegség korai, "relapszáló" fajtájában szenvedő betegek döntő többségénél javulást hozott a kórkép újfajta, csontvelősejtes kezelése.

Az SM ezen fázisában a tünetek csak időlegesen jelentkeznek és részben még visszafordíthatók. A hirtelen rosszabbodást hozó úgynevezett "shub"-okat lassú javulást hozó hosszabb időszakok követik. A betegség megjelenésétől számított 10-15. évben viszont a legtöbb beteg előrehaladott SM állapotba kerül, ami fokozatos, de visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást jelent.

A Dr. Richard K. Burt vezette klinikai vizsgálatra olyan pácienseket választottak ki, akik a hagyományos béta-interferonos kezelésre nem reagáltak, vagyis a kezelés ellenére a vizsgálatot megelőző évben két hirtelen rosszabbodó fázison is átestek. Az eljárás során a betegek csontvelőjét eltávolították és lefagyasztották, ezután a szokásosnál kíméletesebb kemoterápiával elpusztították immunrendszerük T-sejtjeit. Miután ez megtörtént, a betegek szervezetébe visszaültették saját csontvelőjük vérképző őssejtjeit. A 21 kezelt beteg közül tizenhétnek javult az állapota, ami az idegrendszeri funkcióvesztés fokozatait jelölő skálán (expanded disability status scale: EDSS) legalább egy pontos javulást jelentett. A vizsgálatban való részvétel ideje alatt, ami átlagosan 3 évig tartott, egyetlenegy beteg állapota sem rosszabbodott - olvasható a Nature hírportálján.

"Ez az első olyan klinikai vizsgálat, amelyben a szklerózis multiplex által okozott idegrendszeri funkcióvesztés visszafordításáról számolhatunk be" - mondta Burt, hozzátéve, hogy a betegség előrehaladott állapotában a kezelés nem alkalmazható sikerrel. Ennek oka, hogy a csontvelői sejtek képesek ugyan az immunrendszert "újrastartolni", nem képesek viszont az erősen károsodott mielinhüvelyeket újra felépíteni.

Az SM kezelésére korábban is alkalmazták a leukémia esetén már bevált módszert, melynek során a kemo- és sugárterápiával elpusztított immunrendszer helyére nem saját, hanem donor csontvelőt ültetnek be. Az ilyen technikák sokszor hatékonyak, de súlyos mellékhatásokkal is járhatnak, sőt halálos kimenetelűek is lehetnek. Burt saját módszerének halálozási arányát 1 százalék alattira becsüli. Összehasonlításképpen: az egyik korábbi SM gyógyszer ezerből egy esetben okozott súlyos vírusfertőzést. Ezt a rizikót a gyártó már olyan nagynak tartotta, hogy kezdetben visszavonta a szert, ami jelenleg csak szigorú engedélyeztetési eljárás mellett hozzáférhető.

Burt elismerte, hogy a klinikai vizsgálat nem foglalt magába kontrollcsoportot és a páciensek száma is nagyon alacsony volt, ezért jelenleg egy szélesebb körű vizsgálat előkészítésén dolgozik. Kezelését nem gyógyításnak, hanem "a betegség természetes lefolyásába történő beavatkozásnak" nevezte. A módszer jövője szempontjából alapvető fontosságú, hogy a nagyobb betegszámú klinikai vizsgálat eredményei is kedvezőek legyenek.

Patricia O'Looney, a New Yorki Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaság (National Multiple Sclerosis Society) alelnöke elismerte, hogy az eredmények nagyon ígéretesek, de rámutatott a transzplantációs technikák veszélyeire, valamint arra, hogy a klinikai vizsgálat még csak kezdeti stádiumban van.

Forrás: [origo] egészség